10 - teSULI

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0031.svg" width="200"> | **Kritikai praxis** A kritikai építészeti gyakorlat a társadalmi, gazdasági és környezeti következményeket is a tervezés részének tekinti. Nemcsak épületet hoz létre, hanem helyzeteket értelmez és alakít. | | ------------------------------------------------------------------- | -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ leírás: > >A kritikai praxis olyan építészeti magatartást jelent, amely nem fogadja el adottnak a tervezési helyzetet. Nemcsak azt kérdezi, mit kell megépíteni, hanem azt is, miért, kinek, milyen feltételek között, milyen következményekkel és milyen alternatívákkal. Ez a szemlélet különösen fontos a szociális fordulat megértéséhez. > >A hagyományos tervezési folyamat gyakran egy megbízással indul: adott a telek, program, költségkeret, jogi környezet és megrendelői elvárás. A kritikai praxis ezek mögé is kérdez. Valóban ez a megfelelő program? Kinek az érdeke érvényesül? Milyen társadalmi csoportok maradnak ki a döntésből? Lehet-e kevesebbet építeni? Lehet-e meglévőt átalakítani? Lehet-e közösségi, olcsóbb, tartósabb vagy igazságosabb megoldást találni? > >A kritikai praxis nem azonos az örökös ellenállással. Nem minden beruházás rossz, nem minden megrendelő gyanús, és nem minden piaci projekt értéktelen. A kritikai gondolkodás célja nem a tagadás, hanem a pontosabb felelősség. Egy épület létrehozása mindig erőforrásokat köt le és hatásokat indít el. Ezeket a hatásokat tudatosan kell kezelni. > >Ez a szemlélet sokféle gyakorlatban megjelenhet. Lehet közösségi tervezés, adaptív újrahasznosítás, szociális lakásépítés, ideiglenes beavatkozás, részvételi várostervezés, körforgásos anyaghasználat, takarékos szerkezeti rendszer vagy helyi gazdaságra építő építési folyamat. A kritikai jelleg nem a forma alapján ismerhető fel, hanem a döntések mögötti kérdésfeltevésből. > >A kortárs építészetben a kritikai praxis azért fontos, mert az építészeti munka egyre összetettebb felelősségi mezőben zajlik. Klíma, lakhatás, társadalmi különbségek, anyaghasználat, technológiai gyorsulás és gazdasági nyomás egyszerre hatnak. A kritikai építészet nem biztos válaszokat ígér, hanem jobb kérdéseket tesz fel. És néha már ez is komoly szakmai teljesítmény. <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">1. ábra</summary> <img src="https://data.tesuli.hu/adat/000/svg00.svg" width="1000" height="1000" style=" width:100%; height:100%; aspect-ratio: 1/1; border:7px solid #ffffff;"> </details> > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tkf-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.00370]] | **Építészeti állásfoglalás vállalása** A hallgató képes egy kísérleti tervvel kapcsolatban kimondani, milyen társadalmi, ökológiai vagy kulturális állítást tesz, még ha ez vitát vagy ellenállást is vált ki. | > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tkf-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01282]] | **Szociális, humanitárius és inkluzív építészeti szemlélet értelmezése** A hallgató képes az építészet társadalmi felelősségét a lakhatás, hozzáférhetőség, krízishelyzetek, közösségi használat és emberi méltóság szempontjából értelmezni. | <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">megjegyzés:</summary> - </details>