04 - teSULI

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0031.svg" width="200"> | **Részvételi tervezés** A részvételi tervezés a használók, érintettek és közösségek bevonására épül. Nem az építész szerepének feladása, hanem a tervezési tudás kiegészítése helyi tapasztalatokkal. | | ------------------------------------------------------------------- | ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ leírás: > >A részvételi tervezés alapja az a felismerés, hogy az épített környezetet nemcsak szakértők használják. Egy épület, közterület vagy városrész működéséről azok rendelkeznek a legtöbb mindennapi tapasztalattal, akik ott élnek, dolgoznak, tanulnak vagy áthaladnak. A részvétel célja ennek a tapasztalati tudásnak a beépítése a tervezési folyamatba. > >A részvételi tervezés nem azt jelenti, hogy minden döntést közvélemény-kutatással kell meghozni. Az építész szakmai felelőssége megmarad. A térszervezés, szerkezet, anyaghasználat, szabályozás, költség és hosszú távú működés továbbra is szakmai kérdés. A részvétel nem a szakértelem helyettesítése, hanem annak kiegészítése. > >A részvétel több szinten valósulhat meg. Lehet tájékoztatás, konzultáció, közös problémafeltárás, műhelymunka, makettezés, helyszíni bejárás, használati térképezés vagy közös döntési folyamat. A leggyengébb forma az, amikor a közösséget csak utólag tájékoztatják egy már eldöntött tervről. Az erősebb részvétel a probléma meghatározásánál kezdődik, nem a kész terv véleményezésénél. > >A részvételi tervezés különösen fontos szociális, oktatási, egészségügyi, lakhatási és közterületi projektekben. Ezeknél a használati tapasztalatok, helyi konfliktusok és közösségi igények ismerete nélkül könnyen jön létre félreértett vagy rosszul működő építészet. A részvétel azonban időt, módszertani felkészültséget és türelmet igényel. Nem gyors dekoráció a terv mellé. > >A részvételi folyamat kockázata, hogy látszatrészvétellé válik. Ilyenkor a bevonás csak legitimációs eszköz: a döntések már megszülettek, a közösségi alkalmak pedig inkább kommunikációs szerepet töltenek be. A valódi részvétel nyitott kérdésekkel indul, és képes hatni a tervre. Ettől lesz építészetileg is értelme. <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">1. ábra</summary> <img src="https://data.tesuli.hu/adat/000/svg00.svg" width="1000" height="1000" style=" width:100%; height:100%; aspect-ratio: 1/1; border:7px solid #ffffff;"> </details> > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tkf-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.00156]] | **Részvételi folyamatok alapvető eszközeinek ismerete** A hallgató képes felsorolni néhány alapvető részvételi eszközt (lakossági fórum, workshop, kérdőív, közös séta, taktikai urbanizmus akciók), és azok célját elmagyarázni. | > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tkf-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01282]] | **Szociális, humanitárius és inkluzív építészeti szemlélet értelmezése** A hallgató képes az építészet társadalmi felelősségét a lakhatás, hozzáférhetőség, krízishelyzetek, közösségi használat és emberi méltóság szempontjából értelmezni. | <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">megjegyzés:</summary> - </details>