Az ipari építés kezdete

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0030.svg" width="200"> | **Az ipari építés kezdete** Az ipari forradalom alapvetően átalakította az építés feltételeit. Új anyagok, gépek, gyártási módszerek, közlekedési rendszerek és épülettípusok jelentek meg. | | ------------------------------------------------------------------- | --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ leírás: > >Az ipari forradalom az építéstechnika történetének egyik legnagyobb fordulata. A korábbi építés döntően helyi anyagokra, kézi munkára, hagyományos mesterségekre és lassabb kivitelezési folyamatokra épült. Az ipari korszakban ezzel szemben egyre nagyobb szerepet kapott a gépi gyártás, a tömegtermelés, a távolsági szállítás, a szabványosítás és az új mérnöki anyagok használata. > >A változás nem egyetlen találmánnyal kezdődött, hanem sok tényező együttes hatásával. A vasgyártás fejlődése, a gőzgép, a vasút, a gyáripar, a bányászat, a nagyvárosok növekedése és az új közlekedési igények mind átalakították az építést. Az épületeknek új feladatokat kellett ellátniuk: gyárak, pályaudvarok, hidak, csarnokok, raktárak, vásárcsarnokok, kiállítási épületek és később irodaházak jelentek meg. > >Az ipari építés egyik legfontosabb újdonsága az anyagok gyártott jellege. A kő, fa és tégla továbbra is használatban maradt, de mellettük egyre fontosabb lett az öntöttvas, kovácsvas, acél, síküveg, cement és később a vasbeton. Ezek az anyagok már nem egyszerűen a természetből kiemelt és megmunkált anyagok, hanem ipari folyamatok eredményei. Tulajdonságaik részben gyártással szabályozhatók. > >A gépek szerepe szintén alapvetően új helyzetet teremtett. A gépi emelés, szállítás, vágás, hengerlés, szegecselés, fúrás, daruzás és később hegesztés megnövelte az építés léptékét. Nagyobb elemeket lehetett gyártani, pontosabb alkatrészeket lehetett előállítani, és gyorsabban lehetett szerelni. Az építés egyre kevésbé csak helyszíni kézműves tevékenység, és egyre inkább gyártás és szerelés összekapcsolása lett. > >A vasút különösen nagy hatással volt az építésre. Nemcsak új épülettípust hozott létre a pályaudvar formájában, hanem az anyagszállítást is átalakította. A nagy tömegű építőanyagok, acélelemek, téglák, cement és gépek nagyobb távolságra is mozgathatóvá váltak. Ez csökkentette a helyi anyagkényszert, és lehetővé tette az országos vagy nemzetközi anyagpiacok kialakulását. > >Az ipari építés új térformákat is létrehozott. A gyárak és csarnokok nagy, osztatlan vagy kevés támaszú tereket igényeltek. A vásárcsarnokok, kiállítási épületek és pályaudvarok nagy fesztávokat, nagy belmagasságot és sok fényt kívántak. Ezeket a hagyományos falazott szerkezetekkel nehéz lett volna megvalósítani. A vas és üveg új építészeti nyelvet adott. > >Az ipari fordulat lényege tehát nem csupán új anyagok megjelenése. Az egész építési folyamat átalakult: gyártás, szállítás, szerelés, tervezés, méretezés, munkaszervezés és épülethasználat együtt változott. Az építés ekkor lép át igazán az ipari korszakba. <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">1. ábra</summary> <img src="https://data.tesuli.hu/adat/000/svg00.svg" width="1000" height="1000" style=" width:100%; height:100%; aspect-ratio: 1/1; border:7px solid #ffffff;"> </details> > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/t-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01310]] | **Ipari építés vas-, acél-, üveg-, csarnok- és előregyártási fordulatának felismerése** A hallgató képes értelmezni, hogyan alakította át a vas, az acél, az üveg, a rácsos tartó, a pályaudvar, a csarnok, a szabványosítás és az előregyártás az építés szerkezeti, térbeli és kivitelezési lehetőségeit. | <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">megjegyzés:</summary> - </details>