Szerkesztett város

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0030.svg" width="200"> | **Szerkesztett város** A geometriai gondolkodás nemcsak az épületekre, hanem a városokra is hatott. A tengelyek, terek, erődítések, utcahálózatok és látványkapcsolatok tudatos városszervezési eszközökké váltak. | | ------------------------------------------------------------------- | -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ leírás: > >A tudományosabb és geometrikusabb építészeti gondolkodás nem állt meg az egyes épületeknél. A város is szerkeszthető térként jelent meg. Utcák, terek, tengelyek, falak, kapuk, erődítések, paloták és templomok rendszere olyan nagyobb léptékű rendet alkothatott, amely már nem csak szerves növekedés eredménye, hanem tudatos tervezési szándékot is mutat. > >A reneszánsz és kora újkori városgondolkodás egyik fontos eleme a szabályosság keresése. A négyzetes, sugaras, körkörös, csillagszerű vagy tengelyes várostervek mind azt jelzik, hogy a város térbeli rendje geometriai elvek szerint is elképzelhető. A város nem csupán házak halmaza, hanem szervezett rendszer. > >Az erődített városok különösen erősen kapcsolódtak a geometriához. A tűzfegyverek fejlődése megváltoztatta a védelem módját. A magas középkori falak helyett alacsonyabb, vastagabb, bástyákkal tagolt erődítési rendszerek jelentek meg. A bástyák, lőirányok, árkok, falszakaszok és előművek pontos geometriai szerkesztést igényeltek. Az erődítés itt a haditechnika és geometria közös műve. > >A városi terek szervezése is tudatosabbá vált. A tér nem egyszerű maradék hely az épületek között, hanem reprezentációs és közlekedési központ. A palota, templom, városháza vagy szobor tengelye meghatározhatja a tér rendjét. A homlokzatok térfalat alkotnak, az utcák látványt vezetnek, a tengelyek kiemelt pontokra irányítják a figyelmet. > >A perspektivikus látásmód a várostervezésben is megjelenik. Egy hosszú utca végén álló templomhomlokzat, egy sugárút tengelyében elhelyezett emlékmű vagy egy palota előtti tér mind irányított látványt hoz létre. A város így részben mozgás közben feltáruló képek sorozata lesz. Az épített tér már nemcsak használható, hanem megkomponált is. > >A városi infrastruktúra szintén tervezési kérdés. Utcák, vízelvezetés, piacok, hidak, kapuk, rakpartok és középületek működő rendszert alkotnak. A geometriai rend önmagában nem elég; a városnak működnie is kell. A jó városszerkezet egyszerre használati, védelmi, gazdasági és reprezentációs rendszer. > >A szerkesztett város gondolata megmutatja, hogy a geometria társadalmi léptékben is hat. Egy épület arányrendje után a város arányrendje is megjelenik. A tudatosan szerkesztett tér a hatalom, rend, védelem és közösségi élet kifejezőjévé válik. A városépítés így az építéstechnika történetének nagyobb léptékű fejezete: nemcsak falat és tetőt, hanem teljes térbeli rendszert kell létrehozni. <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">1. ábra</summary> <img src="https://data.tesuli.hu/adat/000/svg00.svg" width="1000" height="1000" style=" width:100%; height:100%; aspect-ratio: 1/1; border:7px solid #ffffff;"> </details> > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/t-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01309]] | **Reneszánsz és barokk geometriai, perspektivikus és erőjáték-alapú tervezési gondolkodás megértése** A hallgató képes felismerni, hogy a reneszánsz és barokk építésben a geometriai rend, perspektíva, arány, rajzi tervezés, kupola-újraértelmezés és térbeli erőjáték hogyan kapcsolódik a mesterségből tudománnyá váló építészeti gondolkodáshoz. | <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">megjegyzés:</summary> - </details>