Ideiglenes szerkezetek

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0030.svg" width="200"> | **Ideiglenes szerkezetek** A vándorló vagy félig vándorló életmód könnyen építhető, javítható és bontható szerkezeteket igényelt. Az ideiglenes építés nem kezdetleges, hanem az életmódhoz alkalmazkodó technika. | | ------------------------------------------------------------------- | -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ leírás: > >A korai építésben az ideiglenesség természetes állapot volt. A vándorló, vadászó, gyűjtögető vagy állattartó közösségeknek nem mindig volt szükségük tartós, nehezen mozdítható építményekre. Sok esetben előnyösebb volt egy gyorsan felállítható, javítható, bontható vagy elhagyható menedék. Az ideiglenes szerkezet tehát nem hibás vagy fejletlen megoldás, hanem pontos válasz egy adott életmódra. > >Az ilyen építmények általában könnyű anyagokból készültek. Faágak, rudak, bőrök, textíliák, nád, fű, kéreg vagy fonott elemek alkothatták őket. A szerkezet lényege a kis tömeg, az egyszerű összeállítás és a rugalmas használat volt. A sátorszerű, kúpos, íves vagy vázas formák sokféle éghajlati és kulturális környezetben megjelentek. > >Az ideiglenes építés egyik alapelve a váz és héj szétválása. A váz tartja a formát, a héj véd az időjárástól. Ez a gondolkodás később is meghatározó marad. A fa- vagy fémszerkezetű csarnok, a szerelt homlokzat, a sátortető vagy akár a kortárs könnyűszerkezetes építés távoli rokonságot mutat ezzel az alapelvvel. A különbség a méretben, anyagban és számítási pontosságban van, nem az alapgondolatban. > >Az ideiglenes szerkezetek gyakran rendkívül takarékosak. Kevés anyagból hoznak létre használható belső teret. A forma közvetlenül követi a szerkezeti logikát: ahol a rúd hajlik, ott ív jön létre; ahol a bőr vagy textil feszül, ott húzott felület alakul ki; ahol a karók körben állnak, ott központos tér jön létre. A szerkezet és a forma között kevés a távolság. > >A javíthatóság szintén fontos. Az ideiglenes építmény elemei cserélhetők, foltozhatók, újraköthetők. A tartósság nem feltétlenül azt jelenti, hogy az épület száz évig változatlanul áll. Jelentheti azt is, hogy a szerkezet folyamatos karbantartással, ismételt javítással és újraépítéssel marad használatban. Ez a gondolkodás sok hagyományos építési kultúrában később is fennmarad. > >Az ideiglenes építés jelentősége abban áll, hogy világosan mutatja az építés és életmód kapcsolatát. Nem minden társadalomnak ugyanarra az építészeti tartósságra van szüksége. A mozgékony életmód mozgékony építést kíván. Az építéstechnika történetében ezért az ideiglenes szerkezetek nem mellékes előzmények, hanem a könnyűszerkezetes, szerelt és alkalmazkodó építés ősi formái. <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">1. ábra</summary> <img src="https://data.tesuli.hu/adat/000/svg00.svg" width="1000" height="1000" style=" width:100%; height:100%; aspect-ratio: 1/1; border:7px solid #ffffff;"> </details> > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/t-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01302]] | **Korai menedékek, települések és helyi anyaghasználat építési logikájának értelmezése** A hallgató képes felismerni, hogy a korai menedékek, barlanghasználat, állandó települések és helyben talált anyagok használata milyen alapvető emberi szükségletekre és környezeti adottságokra adott építési választ. | <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">megjegyzés:</summary> - </details>