Szerszám és kéz

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0030.svg" width="200"> | **Szerszám és kéz** A szerszám meghosszabbítja az emberi kezet. Az építés fejlődése szorosan összefügg azzal, milyen eszközökkel lehetett vágni, faragni, emelni, mérni, kötni, fúrni vagy szerelni. | | ------------------------------------------------------------------- | ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ | > [!summary]+ leírás: > >Az építésben az emberi kéz önmagában kevés. Az anyagok többsége túl nehéz, túl kemény, túl nagy vagy túl pontatlan ahhoz, hogy közvetlenül, eszköz nélkül lehessen belőlük tartós szerkezetet létrehozni. A szerszám az emberi erő, pontosság és hatás kiterjesztése. A kőbalta, az ék, a kalapács, a véső, a fűrész, a fúró, a kötél, a csiga, a daru vagy a mérőzsinór mind új lehetőségeket nyit az építésben. > >A szerszám nemcsak gyorsabbá teszi a munkát, hanem megváltoztatja a lehetséges formákat is. A durván tört kőből más falazat készül, mint a pontosan faragott kváderkőből. A kézzel hasított fatörzs más szerkezeti világot eredményez, mint a fűrészelt gerenda. Az égetett tégla szabályos mérete más falazási rendszert tesz lehetővé, mint a szabálytalan terméskő. A szerszám pontossága visszahat a szerkezet pontosságára. > >A mérőeszközök különösen fontosak. Az építés nemcsak anyagmozgatás, hanem helyek, irányok, síkok, magasságok és arányok meghatározása is. A kitűzés, a függő, a vízszint, a derékszög, a zsinór, a mérőrúd vagy később a geodéziai műszerek lehetővé teszik, hogy az épület ne csak álljon, hanem pontosan a kívánt helyen és formában jöjjön létre. A nagy építményekhez nem elég sok ember és sok anyag; mérési rendszer is kell. > >Az emelő- és mozgatóeszközök fejlődése különösen látványos. Egy nagy kőtömb, gerenda vagy oszlop mozgatása önmagában is építéstechnikai probléma. A csúsztatás, görgetés, rámpa, emelőkar, csiga, járgányos daru, majd később gőz- és gépi daru mind azt a kérdést oldja meg, hogyan lehet az emberi erőt megsokszorozni és irányítani. A monumentális építés jelentős része valójában anyagmozgatási teljesítmény. > >A szerszámhasználat fejlődése együtt jár a mesterségek specializálódásával. A kőfaragó, ács, kovács, téglavető, darukezelő, zsaluzó vagy vasbetonszerelő mind más anyaghoz és más eszközkészlethez kapcsolódik. Az építés egyre inkább különböző szakmák összehangolt munkájává válik. > >A szerszám tehát nem mellékes technikai részlet. Az építés története részben a szerszámok története. Amit pontosabban lehet mérni, azt pontosabban lehet megépíteni. Amit hatékonyabban lehet vágni, azt más formára lehet alakítani. Amit magasabbra lehet emelni, abból magasabb és nagyobb épület készülhet. A kéz, a szerszám és az anyag együtt alakítja az építés lehetőségeit. <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">1. ábra</summary> <img src="https://data.tesuli.hu/adat/000/svg00.svg" width="1000" height="1000" style=" width:100%; height:100%; aspect-ratio: 1/1; border:7px solid #ffffff;"> </details> > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/t-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01301]] | **Anyag, eszköz, szerkezet és munka történeti összefüggéseinek felismerése** A hallgató képes példákon keresztül megmagyarázni, hogyan határozza meg egy kor építési lehetőségeit a rendelkezésre álló anyag, szerszámkészlet, emelési és szállítási technika, valamint a munka megszervezése. | <details> <summary style="font-weight:200; color:#a5a5a5;">megjegyzés:</summary> - </details>