| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0037.svg" width="200"> | <p style="font-size:18px; font-weight:200; margin-top:0px; color:#a5a5a5;">**Laptermékek és Fa tartószerkezetek**<br>A laptermékek körébe sorolhatók azok a faalapú gyártmányok, amelyeknek hosszúsági és szélességi kiterjedése lényegesen meghaladja a vastagságát, és amelyek funkciójukat tekintve szerkezeti elemként használhatók fel a.<br></p> | | ------------------------------------------------------------------- | ---------------------------------------------------------------------------------------------------- | <br> <br> > [!summary]+ összegzés: > > A tudásmorzsa a(z) Laptermékek és Fa tartószerkezetek témáját mutatja be. A laptermékek körébe sorolhatók azok a faalapú gyártmányok, amelyeknek hosszúsági és szélességi kiterjedése lényegesen meghaladja a vastagságát, és amelyek funkciójukat tekintve szerkezeti elemként használhatók fel a különböző faipari végtermékek teherhordó alkatrészeihez. A bútorlapok a különböző rendeltetésű bútorokhoz szerkezeti-teherhordó elemként (oldalfalak, ajtók, tetők, asztallapok, fiókelők stb.) alkalmazható lapféleségek. #### Laptermékek A laptermékek körébe sorolhatók azok a faalapú gyártmányok, amelyeknek hosszúsági és szélességi kiterjedése lényegesen meghaladja a vastagságát, és amelyek funkciójukat tekintve szerkezeti elemként használhatók fel a különböző faipari végtermékek teherhordó alkatrészeihez. ##### Bútorlapok A bútorlapok a különböző rendeltetésű bútorokhoz szerkezeti-teherhordó elemként (oldalfalak, ajtók, tetők, asztallapok, fiókelők stb.) alkalmazható lapféleségek. A bútorlapok szerkezetüket tekintve háromrétegű termékek, amelyek a betétből és a borítólapokból állnak. A bútorlapok a betéttől függően lehetnek: - lécbetétes vagy - furnérbetétes bútorlapok. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-054.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Bútorlapok A lécbetétes bútorlapok gyártásának technológiai vázlatát az ábra szemlélteti. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-055.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > A lécbetét gyártása A lécbetétes bútorlapok gyártása (mivel rétegelt-ragasztott termékről van szó), több vonatkozásban hasonlít, illetve megegyezik a rétegelt falemez gyártásával. A gyártástechnológiai sorrend főbb fázisai: **I. A borítólapok előállítása** Mivel a borítólapok műszaki furnérok, előállításuk és előkészítésük megegyezik a már ismertetett eljárással. **II. A léchetétek előállitása** A lécbetétek előállítása az alapanyagot jelentő fűrészáru termeléséből, majd ezt követően a lécelemek kialakításából és betétekké való egyesítéséből áll. **III. A borítólapok és a betét egyesítése** A borítólapok és a lécbetét egyesítése ragasztóanyag alkalmazásával, hőpréseléssel történik. Préselési paraméterek: hőmérséklet: $120-130^{\circ} \mathrm{C}$, fajlagos nyomás: $0,8-1,2 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, $ \begin{aligned} \text { présidő: } & \mathrm{t}=\mathrm{f}+\frac{\mathrm{d}}{2},[\mathrm{~min}], \text { ahol: } \\ & \mathrm{t}-\text { a préselés ideje, }[\mathrm{min}], \\ & \mathrm{f}-\text { a ragasztóanyaggal bevont felületek száma, } \\ & \mathrm{d}-\text { a lemez vastagsága, }[\mathrm{mm}] \end{aligned} $ **IV. A bútorlap kikészitése** A bútorlapok kikészítése a kész lapméretre való formatizálást, csiszolást, számba-vételt és minősítést jelenti. A furnérbetétes bútorlapok gyártása a borítólapok előállítását, a borítólapok és a betét egyesítését, valamint a bútorlap kikészítését illetőn megegyezik a lécbetétes bútorlapok gyártásával. A furnérbetét gyártása a következők szerint történik: a borítólapok előállítása során azokat a műszaki furnérokat, amelyek méretüknél vagy minőségűknél fogva nem alkalmasak borítólapnak, külön választják; ezekből készül a furnérbetét. **I. Furnérszárítás.** A betétnek alkalmas furnért (megegyezően a borítófurnérral) $5-7 \%$ nedvességtartalomra szárítják. **II. Ragasztóanyag felhordás, összerakás** A szárított furnérokat táblásítják (egész tábla méretet képeznek), azaz az egész tábla méretének megfelelően, él-ragasztják és összerakják. A ragasztóanyagot (kar-bamidformaldehid) minden második furnértábla, mindkét oldalára egyszerre hordják fel; az összerakott furnérok (rétegszám lehet 7 és 9 ) száliránya megegyező. **III. A betéttömb préselése** Préselési paraméterek: hőmérséklet: $120^{\circ} \mathrm{C}$, fajlagos présnyomás: $0,4-0,6 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, préselési idő: $\quad 18$ perc ( 7 rétegű tömb), 23 perc ( 9 rétegű tömb esetében). a préselt tömbök vastagsága: 24 mm (7 rétegű tömb),vagy 30 mm (9 rétegűtömb). A tömböket a préselés után min. 24 óráig pihentetni kell. **IV. Tömbök előkészítése lécvágáshoz** A préselt betéttömbből, amelynek vastagsága megegyezik a lécbetéthez felhasznált gyalult fűrészáru vastagságával, készül lécvágás (sorozatvágás) révén a furnérléc. A továbbiakban a furnérlécek egyesítése, a táblaösszerakás művelete megegyezik a lécbetétes bútorláp táblaösszerakásával. **A bútorlapok jellemző tulajdonságai** A bútorlapok gyártási alapanyagai a lágylombos fák és az egzóták rönkjeiből előállított műszaki furnérok, illetve fűrészáruk. **Felépítési jellemzők** A bútorlap esetében is érvényesülnie kell a szimmetriaelvnek. A szimmetriaelven belüli megkötés - a szomszédos rétegek száliránya $90^{\circ}$-al eltérő - úgy jelentkezik, hogy a borítólapok száliránya merőleges a betét hosszirányára. **Szilárdsági jellemzők** Hajlítószilárdság: $50-70 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, Sűrűség: $500-600 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$. **Felhasználási jellemzők** A bútorlapokat — színfurnérozás és felületkezelés után —nevükből adódóan különféle bútorok lapszerkezeteiként használják fel. Jelentős előnyük, hogy magas szilárdsági értékkel bírnak, könnyűek, jól szegelhetők, csavarozhatók, kiválóan megmunkálhatók. ##### Faforgácslapok Faforgácslapoknak nevezzük azokat a laptermékeket, amelyeknél a mechanikai úton aprított farészecskéket (elemi forgácsok) kötőanyag felhasználásával egyesítenek. A faforgácslap-gyártás folyamatának műveleteit az alábbiakban ismertetjük: **I. Forgácsképzés** A faforgácslap-gyártás alapját képező elemi forgácsot gömbfából vagy fűrészüzemi, vágástéri hulladékoknak minősülő alapanyagból forgácsolással, majd után-aprítással állítják elő. **II. Forgácsszárítás** Az élőnedves, vagy az alatti nedvességtartalmú forgácsot, a további technológiai műveletek megkövetelte nedvességtartalomra, technikai szárítással ( $2 \%$-ra) szárítják le. **III. Forgácsosztályozás** A forgácsosztályozás célja, hogy a leszárított forgácshalmazból a hasznos (további műveletekhez alkalmas) forgácsot, és az után-aprításra szoruló durva forgácsot ill. a poros frakciót szétválassza. Az osztályozást sziták segítségével, vagy légsodrással végzik. **IV. A forgácsok, kötöanyaggal történő összekeverése** A lapkialakítás feltétele, hogy az elemi forgácsok megfelelő módon kötődjenek egymáshoz. A faforgács-részecskék egymáshoz kötődését ragasztóanyagok vagy egyéb kötőanyagok (pl. cement, gipsz) alkalmazásával biztosítható. A ragasztó-és egyéb anyagokat (pl. víztaszító anyagokat) szórással hordják fel a forgácsok felületére. A ragasztóanyag egyenletes elosztását keveréssel biztosítják. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-056.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > A faforgácslap-gyártás technológiai vázlata **V. Forgácsterítés** A kötőanyaggal ellátott faforgácsból terítéket („paplant”) képeznek mechanikus vagy légsodrásos módszerrel **VI. Előpréselés, hőpréselés** Az előpréselés elsődleges célja a forgácspaplan előtömörítése (fajlagos présnyomás: $1,2-2,0-4,0 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$ ). A hőprésben a terítéket a végső vastagsági méretére préselik, és a magas hőmérséklet hatására a ragasztóanyag megköt. A táblázatban különböző ragasztóanyagokkal ragasztott forgácslapok 1 mm -re számolt hőpréselési idejét foglaltuk össze, egy- és többszintes hőprésre vonatkozóan. | Ragasztóanyag | Hőpréselési idő 1 mm lapvastagságra vonatkoztatva, (perc) | | | :--- | :--- | :--- | | | Egyszintes hőprés, $\mathbf{2 0 0}^{\boldsymbol{\circ}} \mathbf{C}$ préshőmérséklet | Többszintes hőprés, $\mathbf{1 8 0}^{\boldsymbol{\circ}} \mathbf{C}$ préshőmérséklet | | Karbamid - és melamin formaldehid | 0,10-0,13 | 0,18-0,22 | | Fenol-formaldehid | 0,15 | 0,20-0,22 | | Izocianát | 0,10-0,13 | 0,15-0,20 | > [!caption] > Különböző ragasztóanyagokkal ragasztott forgácslapok 1 mm -re számolt hőpréselési ideje **VII. Befejező műveletek** Hütés, pihentetés: "rakásolás" előtt a lapokat $70^{\circ} \mathrm{C}$-ra kell hűteni, majd $2-4$ napot pihentetni; lapok szélezése: a lapok hosszúsági- és szélességi méretének kialakítása; csiszolás: a lapok pontos vastagsági méretének beállítása; minősítés, osztályozás: a vonatkozó szabvány szerint. Csoportosítás: A faforgácslapokat az alábbi szempont szerint csoportosíthatók. 1) Az elemi forgácsok elhelyezkedése szerint: - lapsíkkal párhuzamos forgácselrendezésű faforgácslapok (síkpréseléssel készülnek); - lapsíkra merőleges elhelyezkedésű faforgácslapok (dugattyús préseléssel készülnek); - irányított forgács-elrendezésű lapok (OSB: az egyik irányban kedvezőbb mechanikai tulajdonságokat mutatnak). | Megnevezés | Mértékegység | Érték, ill. jellemző (hosszirányban) | Érték, ill. jellemző (keresztirányban) | | --------------------- | ------------ | ------------------------------------ | -------------------------------------- | | Hajlítószilárdság | N/mm² | 36 | 18 | | Rugalmassági modulus | N/mm² | 5600 | 2500 | | Térfogatsűrűség | kg/m³ | 640–700 | 640–700 | | Lapleemelő szilárdság | N/mm² | 0,4 | 0,4 | | Keménység | kN | 2,2 | 2,2 | > [!caption] > A faforgácslap néhány tulajdonsága *2) Keresztmetszeti szerkezetűk szerint* - egyrétegű faforgácslapok (az egész keresztmetszet azonos tulajdonságú elemi forgácsokból épül fel); - háromrétegű faforgácslapok (a két fedőréteg finomabb és nagyobb gyantatartalommal bír, mint a durvább szerkezetű középréteg); - többrétegű faforgácslapok (háromnál több rétegből épülnek fel. A rétegekre jellemző, hogy a legkülső réteg forgácsanyaga a legfinomabb, és a legbelsőé a legdurvább); - folyamatosan rétegezett faforgácslapok (a kívül elhelyezkedő legfinomabb forgácsoktól kezdődően egyenletes az átmenet a lapközép durva forgácsáig). *3) Sűrűségük alapján:* - szigetelő lapok ($200-400 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$); - könnyű lapok ($400-550 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$); - középnehéz, szerkezeti lapok ($550-750 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$); - nehéz lapok ($750-900 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$); - különleges lapok $\left(900 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}\right)$. *4) A felhasznált kötőanyag szerint:* - ragasztó (műgyanta) kötőanyagúak (karbamid-formaldehid, fenol-formal-dehid, ill. melamin-, epoxi- és izocianát gyanták) és - szervetlen kötőanyagúak (gipsz- és cementkötésű faforgácslapok /CK-lapok/). *5) Felhasználási területük szerint:* - általános, - bútoripari és - építőipari felhasználási célú faforgácslapok. *6) Felületkezelésük, ill. felületbevonásuk alapján:* - felületkezeletlen (nyers) és - felületkezelt (furnérozott, kasírozott és laminált) forgácslapok. **Tulajdonságok** Szilárdsági jellemzők: általános, bútoripari és építőipari alkalmazású lapok, cementkötésű faforgácslapok. | Szilárdság (minimum) | 12 mm | 16 mm | 19 mm | 25 mm | |---|---|---|---|---| | Hajlítószilárdság, N/mm² | 12,5 | 11,5 | 11,5 | 10 | | Lapsíkra merőleges szakítószilárdság, N/mm² | 0,28 | 0,24 | 0,24 | 0,2 | > [!caption] > Általános alkalmazású faforgácslapok szilárdsági jellemzői | Szilárdság (min.) | >8-13 mm | >13-20 mm | >20-25 mm | >25-32 mm | >32-40 mm | | ------------------------------------------- | -------- | --------- | --------- | --------- | --------- | | Hajlítószilárdság, N/mm² | 14 | 13 | 11,5 | 10 | 8,5 | | Lapsíkra merőleges szakítószilárdság, N/mm² | 0,4 | 0,35 | 0,3 | 0,25 | 0,2 | | Rugalmassági modulus, N/mm² | 1800 | 1600 | 1500 | 1350 | 1200 | | Felületi rétegtapadó szilárdság N/mm² | 0,8 | 0,8 | 0,8 | 0,8 | 0,8 | > [!caption] > Bútoripari faforgácslapok szilárdsági jellemzői | Szilárdság (minimum) | 30 mm | 32 mm | 38 mm | |---|---|---|---| | Hajlítószilárdság, N/mm² | 15 | 15 | 14 | | Lapsíkra merőleges szakítószilárdság, N/mm² | 0,35 | 0,35 | 0,3 | | Rugalmassági modulus, N/mm² | 2400 | 2400 | 2200 | > [!caption] > Építőipari faforgácslapok szilárdsági jellemzői | Tulajdonság megnevezése | Mértékegység | I. minőségi osztályban | II. minőségi osztályban | |---|---|---|---| | Térfogati sűrűség | kg/m³ | 1100–1300 | 1000–1300 | | Nedvesség-tartalom | % | 9 ± 3 | 9 ± 3 | | Vastagsági dagadás 2 óra után | % | 1,2 | 1,5 | | Vastagsági dagadás 24 óra után | % | 2 | 2,2 | | 18mm vastagságig | N/mm² | 9 | 8 | | 18 mm és fölötte | N/mm² | 8 | 7 | | Lapleemelő szilárdság | N/mm² | 0,4 | 0,25 | | Hajlító rugalmassági modulus | N/mm² | 3000 | 2500 | | Nyomószilárdság | N/mm² | 15 | 15 | | Ütő-, törőszilárdság | kJ/m² | 3,9 | 3,9 | | Szegállóság lapsíkra merőlegesen | N/mm | 40 | 40 | | Csavarállóság lapsíkra merőlegesen | N/mm | 60 | 60 | | Páradiffúziós tényező | kg/(ms Pa) | 0,83·10⁻¹¹ | 0,83·10⁻¹¹ | | Hővezetési tényező | W/mK | 0,26 | 0,26 | | Lineáris hőtágulás | K⁻¹ | 1,0·10⁻⁸ | 1,0·10⁻⁸ | | Léghanggátlási szám | dB | 28 | 28 | | Tűzállósági határérték | óra | 0,2 – 0,4 | 0,2 – 0,4 | > [!caption] > Cementkötésű faforgácslapok szilárdsági jellemzői #### Idomtermékek ##### Lemezidomok A rétegelt-ragasztott lemezidomok legismertebb képviselői a székülés- és támlalemezek, illetve az ágyrugók. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-057.svg" width="1000" style=" width:50%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-058.svg" width="1000" style=" width:50%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Székülés, ill. támlalemez A rétegelt ragasztott székülések- és támlák gyártástechnológiája (a préselés műveletét kivéve) megegyezik a síkfelületű rétegelt, ragasztott falemezek gyártásával. Préseléskor (hő-, vagy nagyfrekvenciás prés alkalmazása), az összerakott terítéket a negatív és pozitív présforma közé helyezik. A présformák zárásakor, a nyomás $\left(1,2-2,5 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}\right)$ és hő-közlés hatására a ragasztó megkeményedik, és ezért az alkatrész megtartja a présformának megfelelő alakját. Gyártási alapanyag: bükk-, vagy lágylombos (éger, hárs, nyár) műszaki furnér. Vastagság: $3,5-21 \mathrm{~mm}$. ##### Farostlemez idomok A farostlemez idom úgy készül, hogy a leszárított, kötőanyaggal kevert rostanyagot présszerszámba adagolják. A hő-közlés és a nyomás hatására alaktartó idom jön létre. Megjegyzendő, hogy vékony ($3-3,2 \mathrm{~mm}$) síklapú farostlemezekből is előállíthatók idomok, hőközlés és nyomás segítségével. ##### Lapidomok A lapidomok családjába kizárólag idompréselt faforgácslapok tartoznak. Ezeket az idomokat „Werzalit”-, és egyéb eljárásokkal állítják elő. #### Faalapú burkolati célú termékek ##### Padlóburkolatok Hajópadló, csaphornyos parketta, mozaik parketta és szalag parketta. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-059.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Padlóburkolatok ##### Falburkolatok Rendeltetés szerint: akusztikai hőszigetelő- és díszítő falburkolat. Anyaguk szerint: természetes tömörfából lemez-, vagy lapfélékből, ill. vegyes felépítésűek. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-060.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Falburkolatok természetes tömör fából Formájuk szerint lehetnek: hordók, ládák, kábeldobok és rakodólapok. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-061.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> #### Fa tartószerkezetek A fa tartószerkezetek részletes tárgyalására - a téma bonyolultsága és terjedelme miatt nem térhetünk ki. Csupán néhány példát szeretnénk bemutatni (fontossági sorrend nélkül), hogy a fa, mint szerkezeti anyag az építészetben is komoly jelentőséggel bír. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-062.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> ragasztott-szegezett tartó <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-063.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> ragasztott-szegezett tartó,, $\mathrm{H}^{\prime}$ elemek <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-064.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Ragasztott- szegezett tartó <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-065.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Rétegelt - ragasztott tartó tartórétegek összefogása fűzöcsavarral <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-066.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > Lemez- és pallógerincű tartók <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-067.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > DSB tartó <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-068.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > „TRIGONIT" tartó > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <span style="display:inline-flex; flex-direction:column; align-items:center; justify-content:flex-start; width:70px; line-height:1; gap:2px;"><img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tm-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;"><span style="font-size:0.7em; line-height:1;">[[n0.01673]]</span></span> | <span style="font-size: 0.9em; color:#7e7e7e;">**Laptermékek és Fa tartószerkezetek szakmai értelmezése**</span><br><span style="font-size: 0.85em; color:#7e7e7e;">A hallgató képes a(z) Laptermékek és Fa tartószerkezetek fő fogalmait, jellemzőit és alkalmazási következményeit felismerni és röviden megmagyarázni.</span> | > <br> > [!summary]- hivatkozás > #Szabó_Imre, #date_2009, #Faanyagok_alkalmazástechnikája <p></p>