Faipari anyagcsoportok

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0037.svg" width="200"> | **Faipari anyagcsoportok** A faipar alapvető feladatai közé tartozik a különböző faszerkezetek - bútoripari, építőipari stb. | | ------------------------------------------------------------------- | ---------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ összegzés: > > A tudásmorzsa a(z) Faipari anyagcsoportok témáját mutatja be. A faipar alapvető feladatai közé tartozik a különböző faszerkezetek - bútoripari, építőipari stb. gyártása a faipari alapanyagok megmunkálása révén. ## A faanyag ### Faipari anyagcsoportok A faipar alapvető feladatai közé tartozik a különböző faszerkezetek - bútoripari, építőipari stb. gyártása a faipari alapanyagok megmunkálása révén. Ezeknek az anyagoknak a mechanikai tulajdonságai a terhet viselő rúd-, illetve lemezszerkezetek szempontjából meghatározó jelentőségűek, és az anyag megmunkálása miatt nélkülözhetetlen a megismerésük. Bár a kettő között nem húzható éles határ, jelen munkában az utóbbi kap nagyobb hangsúlyt. A faiparban felhasznált alapanyagok, amelyek a mechanikai viselkedés és a szilárdsági anyagjellemzők szerint, továbbá a megmunkálás szempontjából is eltérő tulajdonságúak, a következők szerint csoportosíthatók a csökkenő szilárdság és a növekvő homogenitás sorrendjében: 1. Természetes szerkezeti faanyagok, általában rönk, illetve fűrészáru vagy egyéb formában; 2. Modifikált faanyagok, amelyek lehetnek modifikált makrostruktúrájú (MM) anyagok és plasztifikálással modifikált (MP) anyagok; 3. Rétegeléssel előállított termékek, mint: - Rétegelt lemezek (RL) és - a többrétegű tartóelemek (RR); 4. Forgácslemezek, faforgács és kémiai kötőanyag felhasználásával - faforgács és cement kötőanyag felhasználásával, és - egyéb faforgács alapú termékek; 1. Farostlemezek, a fa rostosításával, nagyüzemi módszerekkel mesterségesen előállított, különböző célú lemeztermékek; 2. Vegyi anyagok, főként felületkezelő és kötőanyagok (ragasztók). Az utóbbi csoportba sorolt vegyi, főként kötőanyagok (műgyanták) az anyagjellemzőket, a fizikai hatásokra (hőmérséklet, nedvességtartalom) való reagálást befolyásolják. Az első öt anyagcsoportban meghatározó szerepe van a természetes faanyag fizikai és mechanikai tulajdonságainak, ezért az első anyagcsoport kiemelt jelentőségű, jellemzői a többire is jelentős hatással vannak. A természetes szerkezeti faanyagok. Választékát, a követelményeket, továbbá az alapvető fizikai és mechanikai jellemzők egységes meghatározási módját a vonatkozó szabvány előírások tartalmazzák. A modifikált faanyagok. A modifikáció a gyengébb minőségű fafajok anyagi tulajdonságainak céltudatos megváltoztatását célozza; itt különleges szerepe van a tulajdonságok alakításával kapcsolatos általános törvényszerűségek elemzésének, ami a modifikáció technológiájának elméleti alapját képezi. A probléma a faanyag strukturális felépítésének különböző szintjein oldható meg. **A modifikálás lehetséges** - a makrostruktúra mesterséges megváltoztatásával (MM) ami magában foglalja - a faanyag üregeinek más anyagokkal való kitöltését: - az üregek idegen anyaggal és a sejtfalakat alkotó anyagokkal való együttes kitöltését; - egyéb erősítő anyagok (műanyagok) beépítésével való kitöltést. - a faanyag plasztifikálásával, vagyis a deformálhatóság alakítását célzó beavatkozással (MP), amely lehet - hidrotermikus kezelés, amikor a plasztifikátor szerepét a víz tölti be megfelelő hőmérsékleten, - folyékony ammóniummal végzett plasztifikálás, amikor általában lúgok (gyakorlatilag az ammónium) működnek plasztifikátorként. Ez a csoportosítás sematikus és relatív, mivel a modifikáció folyamatában a tulajdonságok változása makroszkopikus szintű átalakulás mellett molekuláris és szupramolekuláris szinten is bekövetkezik. Rétegeléssel előállított termékek két nagy csoportba sorolhatók: az egyiket a furnér elemekből ragasztással előállított különféle rétegelt lemezek (RL) alkotják, a másik csoportba a fűrészáru felhasználásával gyártott rétegelt - ragasztott (RR) tartók különböző típusai tartoznak. A forgácslemezek, farostlemezek. Ezek faforgács és kötőanyag, illetve defibrálással nyert farost és kötöanyag felhasználásával gyári úton, préseléssel előállított lemeztermékek. A kötőanyag általában valamilyen műgyanta, de lehet más is. A cementkötésű faforgácslemezek pl. — előnyös tulajdonságaik révén — kedvelt építőipari alapanyagok. A faiparban használt vegyi anyagok. Közülük kiemelkednek a műgyanták, így: - a karbamid, amely formaldehid alapú (KF), - a fenol, amely szintén formaldehid alapú (FF) és - a rezorcin alapú (RC) kötőanyagok, továbbá - a modifikáló - a felületkezelő és - a favédő vegyszerek. A felhasznált vegyi anyagok a termék tulajdonságaira, így a szilárdsági jellemzőire, de a megmunkálás szerszám— és energiaigényére is hatással vannak. > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tf-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01658]] | **Faipari anyagcsoportok szakmai értelmezése** A hallgató képes a(z) Faipari anyagcsoportok fő fogalmait, jellemzőit és alkalmazási következményeit felismerni és röviden megmagyarázni. | > > [!summary]- hivatkozás > #Szabó_Imre, #date_2009, #Faanyagok_alkalmazástechnikája