Bevezetés - teSULI

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0051.svg" width="200"> | **Bevezetés** A fa — kedvező műszaki tulajdonságai következtében — a legfontosabb nyersanyagok egyike. | | ------------------------------------------------------------------- | ---------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ összegzés: > > A tudásmorzsa a(z) Bevezetés témáját mutatja be. A fa — kedvező műszaki tulajdonságai következtében — a legfontosabb nyersanyagok egyike. Alkalmasságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az utóbbi évtizedekben az iparilag hasznosítható fafajokból a fogyasztás nagymértékben növekedett, felhasználási területe pedig állandóan szélesedik. ## Bevezetés A fa — kedvező műszaki tulajdonságai következtében — a legfontosabb nyersanyagok egyike. Alkalmasságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az utóbbi évtizedekben az iparilag hasznosítható fafajokból a fogyasztás nagymértékben növekedett, felhasználási területe pedig állandóan szélesedik. Napjainkban szinte alig találunk olyan iparágat, ahol ne folyna fafeldolgozó tevékenység. A fát azonban számos esetben nem a tulajdonságainak leginkább megfelelő célra használják. Ennek oka - az esetek többségében - a szakmai ismeretek hiánya, következménye pedig a felhasználás gazdaságosságát veszélyezteti. A gazdaságosság céljából ismernünk kell a felhasználási terület sajátosságait és a fa tulajdonságait. Felhasználáskor mindenképpen számolnunk kell a fa inhomogén felépítésével, a különböző szöveti, alaki és színhibákkal, valamint a higroszkópos tulajdonságokból adódó méretváltozásokkal. Máskor a fa rugalmassági, esetleg keménységi stb. értékei alapján határozható meg a legcélszerűbb felhasználási terület. A világ nyersanyagtermelésében a faanyag mind mennyiségben, mind értékben megelőzi a nyersolajat, az acélt, a nyersvasat, és a kőszén mögött a második helyen áll. Jelentősége és felhasználási területe az utóbbi évtizedekben nagyon megnövekedett és a jövőben még jobban növekedni fog, mert a többi nyersanyaggal szemben folytonosan újratermelődik. A fa egyes kedvezőtlen tulajdonságai miatt (dagadás, vetemedés, repedés stb.) néhány területen alkalmatlan anyagnak bizonyult ugyan, de azok a kedvező eredmények, amelyeket a fa nemesítése területén elértünk, további felhasználási lehetőségeket nyitnak számára. Így pl. alig pár évtizede még a farostlemezek és a forgácslapok majdnem ismeretlenek voltak, ma ezek a termékek a továbbfeldolgozó ipar legfontosabb alapanyagát képezik, jelentős megtakarítást lehetővé téve pl. a fenyőfűrészáruban. A világ szárazföldi területének mintegy 29 \%-át, Magyarország területének pedig közel 19%-át erdő borítja. | Erdőterület összesen (millió ha) | Használat alatt (millió ha) | Használaton kívül (millió ha) | Erdősültség (%) | ha/fő | A fenyőerdők aránya (%) | | :------------------------------- | :-------------------------- | :---------------------------- | :-------------- | :---- | :---------------------- | | 3773 | 1466 | 2307 | 29 | 1,18 | 49 | > [!caption] > A világ erdőterülete | Az erdővagyon leltár főbb adatai | Egység | $\mathbf{1 9 9 6}$ év | | :--- | :---: | :---: | | Erdőterület | ezer ha | 1727,3 | | Erdősültség | $\%$ | 18,5 | | 1000 lakosra eső erdőterület | ha/1000fő | 169 | | Lomb/fenyő állományok aránya | $\%$ | $85 / 15$ | | Fakitermelés | millió br. $\mathrm{m}^{3}$ | 6,0 | > [!caption] > Magyarország erdőterülete A faipar által feldolgozásra kerülő faanyagból a legnagyobb mennyiséget a fűrészipar dolgozza fel mind mennyiségben, mind termelési értékben, és ezzel a feldolgozó iparágak között az első helyet foglalja el. Az utóbbi időben azonban a fűrészipar fejlődése lelassult, és a feldolgozás mindinkább áttolódik a korszerűbb feldolgozó iparágakra (farostlemez-, forgácslap-, kartonlemez-, stb. előállítás). Korábban a kitermelt faanyag jelentős részét tüzelésre használták fel, de a szükséglet ebből a faválasztékból egyre jobban csökken, és a felszabaduló mennyiséggel a feldolgozható iparifa mennyisége bővíthető. Fejlődése során az emberiség sok mindent felhasználva (kövön, cserépen, csonton, fémen, viaszon, bőrön, szöveten) örökítette meg a beszédet, gondolatot, amíg eljutott a papírig. Az írás csak akkor vált igazán a kultúra széles körű fejlesztőjévé, amikor a papír lett a hordozója. A papír, kultúraformáló szerepén kívül, más vonatkozásokban is egyre nagyobb jelentőségű lett. Az ipar számos ágazatában felhasználták, így az ipar fejlődése a papíripar fejlődésével mindig szorosan összefüggött. A papírkészítés fejlődésének történetében két kor különböztethető meg: a kézi, azaz a kézi papírkészítés és a gépi papírgyártás kora. A papírkészítés fejlődési szakaszai: - a kínai - kelet-ázsiai időszak, az őskor, i.u. 105-751. Jellemzője: a közvetlenül felhasznált rostnövény, a kézi erővel végzett, enyhe kémiai hatással segített rostosítás, lapképzés bambusz vagy textil merítőszitával, végül a keményítő használata; - az arab időszak (751-1276). Jellemző változás: a rongy nyersanyag; - az európai papírmalom - zúzómű időszak (1276-1670). Jellemző változás: a rostosítás vízierővel (zúzómű), lapképzés a fémhuzalos — vízjeles merítőszitával, végül az állati enyv; - a papírmalom - holland időszak (1670-1799). Jellemző változás: a rostosítás forgó őrlőberendezéssel = hollandi). A papírgyártás korában két fontosabb időszak: - a papírgyártó gép - rongypapír időszak, 1799-1845. Jellemző változás: a gépi lapképzés (papírgyártó gép) a gyantaenyvezés; - a papírgyártó gép - cellulózpapír időszak, 1845-től napjainkig. Jellemző változás: a facsiszolat, ill. a cellulóz a fő nyersanyag, a növények kémiai feltárása, a teljes gépesítés, a folyamatos technológia. A papírgyártás és - nemesítés legújabb korát a teljes automatizálás, a nem fás növények kiterjedtebb, valamint a különféle vegyi anyagok széles körű használata jellemzi. | Földrész | Gyártás (M tonna) | Felhasználás (M tonna) | | ---------- | ----------------: | ---------------------: | | Európa | 81 | 73 | | É-Amerika | 100 | 92 | | L-Amerika | 13 | 15 | | Ázsia | 82 | 92 | | Afrika | 3 | 4 | | Ausztrália | 3 | 4 | | Összesen | 282 | 280 | > [!caption] > A világ termelés - felhasználás (1996) A világ papíripari termelésfelhasználás adatait (1996. év) a táblázat tartalmazza. A magyarországi papír, karton termelés és fogyasztás (1996. év) adatait, valamint a papírfogyasztás összetételét a táblázatok tartalmazzák. | Papírfajta | 1988 (%) | 1992 (%) | 1996 (%) | |---|---:|---:|---:| | Újság | 11 | 19 | 16 | | Író-nyomó | 20 | 27 | 29 | | Csomagoló | 51 | 35 | 34 | | Karton lemez | 11 | 7 | 9 | | Háztartás-higiénia | 5 | 9 | 9 | | Egyéb | 2 | 3 | 3 | > [!caption] > A magyarországi papírfogyasztás összetétele > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tm-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01657]] | **Bevezetés szakmai értelmezése** A hallgató képes a(z) Bevezetés fő fogalmait, jellemzőit és alkalmazási következményeit felismerni és röviden megmagyarázni. | > > [!summary]- hivatkozás > #Szabó_Imre, #date_2009, #Faanyagok_alkalmazástechnikája