| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0051.svg" width="200"> | <p style="font-size:18px; font-weight:200; margin-top:0px; color:#a5a5a5;">**A sejt**<br>A növények külső alakra nagyon eltérőek lehetnek, abban azonban mind megegyeznek, hogy sejtekből épülnek fel.<br></p> | | ------------------------------------------------------------------- | ---------------------------------------------------------------------------------------------------- | <br> <br> > [!summary]+ összegzés: > > A tudásmorzsa a(z) A sejt témáját mutatja be. A növények külső alakra nagyon eltérőek lehetnek, abban azonban mind megegyeznek, hogy sejtekből épülnek fel. Általában minden sejtben megkülönböztetjük a sejtfalat és a sejt belsejét kitöltő színtelen kocsonyás testet, a plazmát a sejtmaggal. ### A fa felépítése (mikroszerkezet) #### A sejt A növények külső alakra nagyon eltérőek lehetnek, abban azonban mind megegyeznek, hogy sejtekből épülnek fel. Általában minden sejtben megkülönböztetjük a sejtfalat és a sejt belsejét kitöltő színtelen kocsonyás testet, a plazmát a sejtmaggal. A fiatal élő sejt fala a gázok és a víz számára átjárható és folyékony, valamint szilárd szerves élő anyagokból áll. ##### A sejtfal A fiatal sejtek sejtfala rendkívül vékony. A sejtek növekedése az élő protoplazma működésének következménye. A sejtfal felületi kiterjedésben és vastagságban növekedik. A vastagodás folyamatos, de nem egyenletes a sejt élete folyamán. A sejtek többségének sejttartalma korán elhal, sejtfalaik pedig fokozatosan elfásodnak. Elfásodás közben a cellulózvázba lignin rakódik. A sejtfal finom felépítését a Nägeli-féle micellaelmélet magyarázza. Ismeretes, hogy a frissen képződő sejtek fala tiszta cellulózból áll. A cellulóz fonál — és láncmolekuláját több glükózmolekula hosszú lánccá egyesítve alkotja. Ezek a hosszú, vékony, fonálszerű molekulák alkotják az ún. micellát. A micella 5000-10 000 molekulából áll. A micellák sorokban helyezkednek el, rendszerint csavarvonal formájában. A micellasorokból alkotott nyalábokat fibrilláknak nevezzük. A fibrillák fénymikroszkóppal is láthatók; kb. 100 egymás mellett párhuzamosan elhelyezkedett fibrilla képezi a lamellát. A lamellákból épülnek fel a sejtfalak egyes rétegei. A micellaelmélettel a fa valamennyi fizikai és mechanikai tulajdonságát meg tudjuk magyarázni. A micellák kettősen fénytörő kristályos testecskék, amelyek egymáshoz képest elmozdíthatók, és melyeket csak a molekuláris vonzóerők, a kohéziós erők tartanak össze. A sejtfalaknak micellákból való felépítésével megmagyarázható a sejtfalak dagadása és összeaszása. A sejtek falai rendkívül nagy számú, finom, csavarvonal alakú fonalból épülnek fel. A sejtfalak három rétegből állnak. A legkülső, a primer réteg igen vékony. A középső, a szekunder réteg, amely a sejtfal vastagságát leginkább befolyásolja, vastagabb, és benne a micellák és micellanyalábokból álló fibrillák több sorban, váltakozva jobbra és balra csavarodva helyezkednek el. A sejtfalaknak ez a felépítése a kábel drótjaihoz hasonló. A legbelső, a tercier réteg vékony, és nem minden sejtfalban van meg. A farostoknak micellákból való felépítését a röntgenvizsgálatok is igazolták. A finom építőelemek nagyságára is először a röntgenoptika adott felvilágosítást. Az egyes kutatók szerint a cellulózmicellák megközelítő vastagsága $50-60 Å. Az 1 $cm^{3}$ pórusmentes fában levő micelláris elemek belső felülete kb. $450-660 \mathrm{~m}^{2}$. Ez a rendkívül nagy belső felület okozza a fa higroszkóposságát. A rostok finomfelépítésének azonban nemcsak a higroszkóposságra van befolyása, hanem a fák szilárdsági tulajdonságaira is. A Nägeli-elmélet szerint a fa vázát alkotó sejtfalak kristályos természetű, finom építőelemekből vannak összetéve. Az egyes kristályelemek homogének, de anizotrópok, ami azt jelenti, hogy a tulajdonságaik a különböző irányokban eltérőek. Nemcsak a sejtfalak, hanem az egész fa maga is anizotróp és inhomogén anyag. Az anizotrópia és az inhomogenitás adja a fa jellegét, és ha a fát, mint nyersanyagot vagy mint építési anyagot tekintjük, a műszaki tulajdonságaiban jelentkező eltéréseket legtöbbször a fa inhomogén voltára vezethetjük vissza. > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <span style="display:inline-flex; flex-direction:column; align-items:center; justify-content:flex-start; width:70px; line-height:1; gap:2px;"><img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/t-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;"><span style="font-size:0.7em; line-height:1;">[[n0.01659]]</span></span> | <span style="font-size: 0.9em; color:#7e7e7e;">**A sejt szakmai értelmezése**</span><br><span style="font-size: 0.85em; color:#7e7e7e;">A hallgató képes a(z) A sejt fő fogalmait, jellemzőit és alkalmazási következményeit felismerni és röviden megmagyarázni.</span> | > <br> > [!summary]- hivatkozás > #Szabó_Imre, #date_2009, #Faanyagok_alkalmazástechnikája <p></p>