A falemeztermékek

| <img src="https://data.tesuli.hu/icon/i04/i4-0037.svg" width="200"> | **A falemeztermékek** Szűkebben értelmezve a falemeztermékek csoportjába tartoznak a 10 mm (bővebb értelmezés szerint 18 mm ) vastagságot meg nem haladó, nagy felületi kiterjedésű, szerkezeti terek lezárására, borítására, fedésére szolgáló,. | | ------------------------------------------------------------------- | ---------------------------------------------------------------------------------------------------- | > [!summary]+ összegzés: > > A tudásmorzsa a(z) A falemeztermékek témáját mutatja be. Szűkebben értelmezve a falemeztermékek csoportjába tartoznak a 10 mm (bővebb értelmezés szerint 18 mm ) vastagságot meg nem haladó, nagy felületi kiterjedésű, szerkezeti terek lezárására, borítására, fedésére szolgáló, nem teherhordó funkciók betöltésére gyártott fatermékek. A rétegelt falemezek termékcsoportjába tartoznak a minimálisan három elemi furnérrétegből (műszaki furnérból) álló ragasztással egyesített lemezféleségek. #### A falemeztermékek Szűkebben értelmezve a falemeztermékek csoportjába tartoznak a 10 mm (bővebb értelmezés szerint 18 mm ) vastagságot meg nem haladó, nagy felületi kiterjedésű, szerkezeti terek lezárására, borítására, fedésére szolgáló, nem teherhordó funkciók betöltésére gyártott fatermékek. ##### Rétegelt falemezek A rétegelt falemezek termékcsoportjába tartoznak a minimálisan három elemi furnérrétegből (műszaki furnérból) álló ragasztással egyesített lemezféleségek. A rétegelt-enyvezett falemezek alkotórészei: a borító rétegek (fedőlapok) és a belső rétegek (belső lapok). A rétegelt falemez gyártás technológiai vázlatát az ábra szemlélteti. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-051.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > A rétegelt falemez gyártás technológiai vázlata **Gyártás** A rétegelt lemezgyártásban világszerte - így hazánkban is - általánosnak tekinthető az ún. száraz gyártási eljárás. Az ábra alapján a száraz eljárású rétegelt falemezgyártás technológiai folyamata a következő: **I. A műszaki furnér előállítása** Az előbbiekben ismertetett módon. **II. A műszaki furnér előkészítése** Furnérosztályozás: Az 5-8\%-os nedvességtartalomra leszárított műszaki furnérokat osztályozni szükséges aszerint, hogy további műveletek nélkül alkalmasak-e lemezgyártásra, vagy méretükből adódóan toldani, minőségűk miatt javítani szükséges-e öket. A furnérok toldása: A nem teljes méretű, ún. „darablapokat" gépi úton szélességi vagy hosszúsági toldás révén egész lapméretűvé képezik. A furnérok javítása: A műszaki furnérok folytonossági hiányainak megszüntetését, illetve a furnérhibáknak (a vonatkozó szabványnak megfelelően) a megengedett szintre való csökkentését a furnérjavítással érhető el. Furnérosztályozás: A furnér—előkészítés utolsó műveleteként a műszaki furnérokat minőség, alkalmasság szerint borítórétegek és belső rétegek csoportjára bontják. **III. Az elemi furnérrétegek egyesítése** A ragasztóanyag felhordása: A rétegelt falemez furnérrétegeire - többnyire a páros számú furnérrétegek két oldalára — valamilyen felhordó géppel, ragasztóanyagot hordanak fel. A rétegelt lemez összerakása: Az adott lemeztípusnak megfelelő felépítésben összerakják a rétegelt lemez ragasztóanyaggal bevont és bevonatlan belső, illetve borítórétegeit. (A ragasztóanyag felhordása és a lemez összerakása egymás után következő műveletek, amelyek időben megszakítás nélkül követik egymást). Préselés: A rétegelt lemezek gyártásakor, a préselés során játszódnak le azok a fizikai és kémiai folyamatok, amelyek a ragasztóanyag kikeményedését (megkötését), és ez által a furnérrétegek közötti végleges ragasztási szilárdság kialakulását eredményezik. A préselési hőmérséklet: $120-150^{\circ} \mathrm{C}$; a fajlagos nyomás: $1-2,5 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$; a tömörödés mértéke: 9-13\%. **IV. A rétegelt lemez kikészítése** Formatizálás, csiszolás: A formatizálás a rétegelt lemezek négy oldalának levágását (szélezését) jelenti, az előírt hosszúsági és szélességi méretre. A csiszolás a lemez felületi egyenetlenségét szüntetik meg, illetve az előírt vastagsági méretet biztosítja. Számbavétel, minősítés: A készre gyártott falemezeket számba (készletbe) veszik, és ezzel egy időben a szabvány előírásai alapján minősítik. **Csoportosítás** A rétegelt falemezek felhasználási terület, gyártási eljárás, felépítés és a vízzel szembeni ellenállás mértéke alapján csoportosíthatók **Felhasználási területük szerint** Általános felhasználási célú (kommersz) rétegelt falemezekhez tartoznak a bútor—, a jármű— és az épületasztalos—ipar számára gyártott, átlagos szilárdsági értékkel bíró; natúr kivitelű, közepes esztétikumú; többnyire a szerkezeti terek lezárására, borítására, fedésére szolgáló falemeztermékek. Különleges (speciális) rétegelt falemezek csoportjába soroljuk azokat a falemezeket, amelyek a felhasznált anyagok vagy az alkalmazott gyártástechnológia révén a kommersz lemezektől eltérő magasabb szilárdsági értékkel, vagy magas esztétikummal bírnak, és többnyire szerkezeti anyagként kerülnek felhasználásra. pl. nagyszilárdságú transzformátorlemez, zsaluzótábla-lemez, színfurnérozott falemez, konténerlemez stb. **Felépítés szerint** A hosszúszálú rétegelt lemezek hosszanti mérete megegyezik a borítóréteg szálirányával. A keresztszálú rétegelt lemezek szélességi (rövidebb) mérete egyezik meg a borítóréteg szálirányával. A négyzetes (kvadrátos) lemezek mérete szálirányban és szélességben is megegyezik **A vízzel szembeni ellenállás mértéke szerint** A normál lemezek hideg ($20^{\circ} \mathrm{C}$) vízben való huzamosabb ( 24 óra) áztatás követően a furnérrétegek a ragasztás síkjában rostkiszakadás nélkül szétválaszthatók. A vízálló lemezek hideg ($200^{\circ} \mathrm{C}$) vízben való huzamosabb áztatást követően sem történhet meg a rétegek szétválasztása rostkiszakadás nélkül. A melegvíz-álló lemezek meleg ($70^{\circ} \mathrm{C}$) vízben történő áztatás után is mutatkozik rostkiszakadás a szétválasztott ragasztási síkokban. A főzésálló lemezek forrásban levő vízben való tartás után is csak rostkiszakítással választhatók el az egyes furnérrétegek egymástól. **A rétegelt falemezek tulajdonságai** **Az általános felhasználási célú falemezek tulajdonságai** Gyártási alapanyaga a műszaki furnérok gyártására alkalmas lemezipari rönk. A rétegelt falemezek furnérrétegeit ragasztással egyesítik. Vízálló ragasztáshoz: karbamid-formaldehid ragasztót; víz- és főzésálló ragasztáshoz: melamin-formaldehid, ill. fenol-formaldehid ragasztót alkalmaznak. Az általános felhasználású lemezek felépítésére az ún. szimmetriaelv a jellemző. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-052.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > A rétegelet lemez felépítése Szilárdsági jellemzők: A lemezek szilárdsági jellemzői erőteljesen függnek a lemez felépítésétől (rétegszám, rétegvastagság). A hajlítószilárdság: - szálirányban: $60 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, - keresztirányban: $20-80 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$. Felhasználási jellemzők: Az általános felhasználási célú lemezek — erre utal elnevezésük is —felhasználási területe igen széles körű. Az esztétikus kivitel, a magas szilárdsági értékek, az alakíthatóság, a formálhatóság miatt nagyobb mennyiségben használják a bútoriparban; korpuszbútorok hát-, tető- és fenéklemezeiként; asztalok fiók- és oldallemezeiként; fekvőbútorok oldal-, hát-és fenéklemezeiként az épületasztalos-iparban ajtólapok lemezeiként, bélésanyagokként, a járműiparban; borítólapként, szerkezeti üregek lezárására. **A különleges felhasználási célú falemezek tulajdonságai** A különleges (speciális) rétegelt falemezek a gépipar, járműipar, szállítás, csomagolás, építőipar által igényelt speciális igényeknek megfelelően gyártott lemezek. A nagy szilárdságú rétegelt falemezek a szilárdsági értékei közül a legnehezebben teljesíthetőnek a hajlítószilárdság tekinthető. A nagy szilárdságú rétegelt hajlítószilárdsági értéke valamely főirányban (szálirányban, illetve keresztirányban) meghaladja a $100 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$ -értéket. Ez az érték a lemezprofil célszerű kialakításával és a fajlagos présnyomás növelésével érhető el. A felületbevont rétegelt falemezek közé tartoznak azok a lemeztermékek, amelyek fedőrétegét (takarólapját fokozott esztétikai igények kielégítése vagy különleges felületi tulajdonságok elérése érdekében felületbevonó anyaggal látják el. A legjelentősebb lemeztermékek a színfurnérozott rétegelt falemezek és a zsaluzási célú rétegelt falemezek. A színfurnérozott rétegelt falemezek egy-, vagy mindkét oldalukon színfurnérral borított általános célú falemezek. Amennyiben csak egy oldalon borítottak színfurnérral, úgy a lemez másik borítólapjára egy vakfurnér réteget kell ragasztani. Szilárdsági jellemzői, azonosak az általános felhasználási célú rétegelt lemezekével.A színfurnérozott rétegelt falemezeket azokon a területeken használják, ahol a magas szilárdsági értékek mellett a magas fokú esztétikum is követelmény (bútorok, ajtólapok; lakások, termek, járművek) belső borításai. A zsaluzási célú rétegelt falemezek (bükk és cser műszaki furnérból) vakolatmentes betonfelületek kialakítását lehetővé tevő, sokszor felhasználható, nagytáblás zsaluzatok anyagai. Tulajdonságai: sima felület, alaktartás, a betonfelületet nem szennyezi, ellenáll a beton korróziós és a betonozás által okozott mechanikai hatásoknak. Gyártásukhoz vízálló, (melamin-alapú) műgyanta-ragasztókat használnak. A zsaluzási igényeket a lemezek felületein — hőpréseléssel kialakított — filmréteg (melamin) biztosítja. A zsaluzólemezek éllezárása kis viszkozitású, fenol-formaldehid ragasztó felhordásával biztosítható. A zsaluzási célú rétegelt lemezeknek — a felhasználási területből adódóan — magas szilárdsági igényeket kell kielégíteniük (hajlítószilárdság: $70-90 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, húzószilárdság: $40-50 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$ ). A csomagolási célú rétegelt falemezek abban különböznek az általános felhasználási célú falemeztől, hogy esztétikailag alacsonyabb és szilárdságilag gyengébb értékekkel (hajlítószilárdság: $40-60 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, húzószilárdság $30-40 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$. ##### Farostlemezek A farostlemezek termékcsoportjába mechanikai, vagy kémiai úton feltárt farostokból, kötőanyag hozzáadásával, vagy a nélkül készített lemezféleségek tartoznak. A farostlemezgyártásban világszerte a nedves gyártási eljárás a legelterjedtebb. A nedves farostlemezgyártás gyártástechnológiai vázlatát az ábra szemlélteti. <img src="https://data.tesuli.hu/picture/jegyzet/j001/j001-053.svg" width="1000" style=" width:100%; height:100%; border:7px solid #ffffff;"> > [!caption] > A nedves farostlemezgyártás gyártástechnológiai folyamata **Gyártás** A nedves farostlemezgyártás gyártástechnológiai folyamata a következő: **I. Aprítékképzés** A felhasználásra kerülő gömbfát vagy fűrészüzemi szélezési hulladékot aprítógépen meghatározott méretű (pl. $25 \times 25 \times 5 \mathrm{~mm}$ ) darabkákra aprítják. Az osztályozott, porrészecskéktől megtisztított apríték (tárolás után) rostosításra kerül. **II. Rostosítás** A rostosítás első fázisaként, az aprítékot gőzöléses feltárással készítik elő. Maga a rostosítás különböző mechanikus, vagy termo-mechanikus elven (hő és nyomás alkalmazásával) működő rostosító berendezéseken történik. A rostosítás célja, hogy a fában levő rostkötegekből a rostokat szabaddá tegyék anélkül, hogy azokat jelentősen roncsolnák, illetve rövidítenék. Minél hosszabb és épebb a farost, annál alkalmasabb a lemezképzést lehetővé tevő filcelődésre. A filcelődés során a feltárt, szabaddá tett farostok —a fajlagosan nagy és horogszerű képződményekkel borított rostfal-felület miatt - ragasztóanyag nélkül is egymáshoz tapadnak, kapcsolódnak. A rostokat tartalmazó víz-rost elegy (kb. $5 \%$ farost és 95\% víz) tároló kádakba kerül. A rostosítást követően kerül sor a farostlemez szilárdságát emelő és a víztaszító képességét növelő műgyantaragasztók, vegyszerek, emulziók bekeverésére. **III. Farostpaplan-képzés** A farostpaplan-képzés első fázisaként a szitaszövetre viszik rá a víz-rost elegyet, ahol az nagyrészt víztelenedik. A víztelenedést egyéb berendezésekkel is (vákuumszekrények, préshengerek) elősegítik. A víz eltávolításával egyre csökken az egyes farostok közötti távolság, és végül a kialakuló farost-paplanban - ami még mindig 55-65\% nedvességet tartalmaz - már annyira szilárd, hogy mód nyílik a formatizálásra. **IV. Formatizálás** A formatizálás során a forgókések adott (a préslapok méreteihez igazodó) méretekre vágják a farostpaplant. **V. Préselés** A formatizált farostpaplan szállítólemezre, majd ezzel együtt a hidraulikus hőprésbe kerül. A hőprésben magas hőmérséklet ($180-225{ }^{\circ} \mathrm{C}$) és nagy nyomás ($\approx 5 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$) hatására megtörténik a végső víztelenítés, a rostok egymáshoz kötődnek, fixálódnak (6-9perc). **VI. Klimatizálás** A klimatizálás során a présből kikerülő farostlemezeket, a helyi klímának megfelelő, megközelítőleg állandó nedvességtartalomra ($\mathrm{U} \approx 7 \%$) állítják be. **VII. Egyéb műveletek** Különböző tulajdonságok elérése érdekében a farostlemezeket hőkezelhetik, illetve impregnálhatják. **Csoportosítás** A farostlemezeket sűrűségük, felületkezelésük és felületbevonatuk szerint csoportosítjuk Sűrüség szerint: Szigetelő típusú lemezek: $250-400 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$, Közepes sűrűségű (MDF) lemezek: $600-900 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$. Kemény lemezek: 850-1000 kg/m³. Extra kemény lemezek: $1000 \mathrm{~kg} / \mathrm{m}^{3}$ felett. **Felületűk szerint** Felület kezeletlen (nyers) lemezek Felületkezelt lemezek: Laminátos farostlemez: olyan felületkezelt farostlemez, amelynek színoldalára műgyantával átitatott papír-laminátot préselnek. A laminált felület lehet egyszínű, fautánzatú vagy egyéb mintás; fényes, félfényes (selyemfényű) és matt kivitelű. Erezetnyomású farostlemez: olyan farostlemez termék, amelynek színoldalára (nyomdatechnikai eljárással) faerezetet utánzó mintázatot nyomnak, és a mintázatot matt, vagy selyemfényű lakkréteggel vonják be. Lakkozott farostlemez: lakkozott farostlemezen olyan terméket értünk, amelynek színoldalára az egyszínű lakkot matt, selyemfényű vagy magas fényű kivitelben viszik fel. **A kemény (nyers) farostlemez tulajdonságai** A kemény farostlemezek alapanyaga bármely hazai fafajból előállított farost. A farostlemezekben -különösen a nedves gyártási eljárás esetén - a rostok egymáshoz kötődését elsődlegesen a filcelődés, és a fában levő természetes ragasztóanyagok biztosítják. A kötés hatásfoka műgyanták (általában fenol-formaldehid) adagolásával emelhető. A nedves és a félszáraz eljárással készült farostlemezek anyagukat tekintve homogénnek, egyrétegűnek tekintendők. Jellemző, hogy egyik oldaluk a „sima oldal", amelynek felülete egyenletes ( $5- 10 \mu \mathrm{~m}$ érdességű), a másik oldala a „szitanyomatos oldal", amely a szitaszövet benyomódásait hordozza. A száraz eljárással készült kemény farostlemezek háromrétegűek (két fedő- és egy középréteg); a két fedőréteg jellemzői megegyeznek. **Szilárdsági jellemzők** Hajlítószilárdság: $\quad \min.40 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, az I-II. minőségi osztályban, $\min.25 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$, a III. minőségi osztályban. Húzószilárdság: $15-25 \mathrm{~N} / \mathrm{mm}^{2}$ között. **Felhasználási jellemzők** A kemény farostlemez felhasználási területe igen széleskörű. Kedvező lap- és vastagsági méretei, valamint kedvező szilárdsági értékei miatt felületlezáró (bútorok: hátfal, fenék) és borító elemként (lemezelt keretszerkezetek) alkalmazható, ahol az időjárás viszontagságainak nincs kitéve. > [!summary]- kompetenciák > | | | > |---|---| > | <img src="https://data.tesuli.hu/icon/k00/tf-komp.svg" style="width:50px; height:50px; display:block;">[[n0.01672]] | **A falemeztermékek szakmai értelmezése** A hallgató képes a(z) A falemeztermékek fő fogalmait, jellemzőit és alkalmazási következményeit felismerni és röviden megmagyarázni. | > > [!summary]- hivatkozás > #Szabó_Imre, #date_2009, #Faanyagok_alkalmazástechnikája